Szabad az Á...

Szabad az Á... (crossover - szabad az átjárás a műfajok között). A hét minden napján irodalmi estek, alternatív színházi előadások, koncertek várják az érdeklődőket. Nem múltat idézünk, hanem a múltból táplálkozva, nem felejtve "őseink örökségét" a mai fiatal generációnak, 20 évvel a rendszerváltás után próbálunk értéket teremteni...

Ez a blog azért jött létre, hogy a látogató szemszögéből dokumentálja az Á... történéseit. Amennyiben te is ingert érzel rá, hogy elmondd a véleményed egy-egy eseménnyel kapcsolatban, úgy küldd el e-mailben a szabadaza@gmail.com-ra az indapassos e-mail címedet és szerkesztői jogosítványt adunk. Hajrá!

A pillangó és a lárva

Madafaka

2013. január 22.

Az egész úgy kezdődött, hogy elmentem Kosaras Renáta kiállításmegnyitójára a Symbolba ingyen-bor és pogácsa reményében.

Vivien pont előttem lépett be az ajtón, és akárcsak én, ő is elkésett. És most ugorjunk egy fél órát. Miután elköszönünk a Renátától Vivien elpanaszolja, hogy milyen szörnyű, hogy már nem lehet seholse dohányozni. Mondom neki, hogy nem úgy van az, mert ismerek ám én egy helyet, és ez pediglen a Szabad az Á..., úgyhogy menjünk oda. És így tettünk.

Ahogy közeledtünk az Á...-hoz, felmerült bennem, hogy lehet nincs ma semmi, de a bejáratnál kiderült, hogy tévedtem, hiszen ma volt a 72. Havizaj és én ennek mérhetetlenül megörültem, mert az Á...-nak ez az egyik legjobb programja, de tényleg. Miután rendeztük az én újraregisztrációmat és a Vivien elsőjét lementünk. Kétféle csapolt sör van az Á...-ban és Vivien a drágábbikat kérte ki. Nekem a Borsodi is jó volt és a későbbiekben neki is. Olyan 8 óra 50 felé járhatott az idő, mikor Vivienben felvetődött, hogy igyunk valami rövidet. Zöld abszintot szeretett volna, de csak fekete volt. És ekkor kezdődött.

Kilenc magasságában állt színpadra a Tóth Kína Hegyfalu, ami - tekintve, hogy a színpadtól viszonylag távolabb ültünk és előttem meg páran álltak, így nem láthattam sokat - szerintem egy gitárosból és egy énekeslányból állt, aki néha szintizett, meg hörgött, de azt leguggolva átéléssel. Őket csak ajánlani tudom. Youtube-on vannak videok, nem emelek ki egyet se. Vivien, (aki jövő héten kimegy a Toa Tattoo-hoz Németországba, úgyhogy a lelkére kötöttem, hogy feltétlen adja át az üdvözletemet a Szúnyognak) kedvence az "Ez nem az én házam" refrénű dal volt, amit én nem hallottam, mer épp WC-n voltam.

A második zenekar az MKB (Mindenki Kapja Be). Róluk is van video, de olyat nem találtam, ami tegnap volt. Ugyanis az énekes pillangónak volt öltözve, a gitáros meg lárvának. Azt hiszem alattuk kezdődött Vivien alvásteszt vizsgája, amin nem ment át, ugyanis az ébredésem után közölte velem, hogy mérhetetlenül haragszik rám.

Az utolsó fellépőről, a francia Petpetsről sajnos nem tudok mit mondani, mert őket már csak az abszintfelhőn keresztül láttam, amit amúgy mindenkinek csak ajánlani tudok.

Kettőre értem végül haza, a Blahán a gyrososnál ettem valami péksütemény,t ami hol van hol nincs, pedig szerintem nem hülyeség. Úgyhogy ettem még egyet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadaza.blog.hu/api/trackback/id/tr575038971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása