2012. december 17.
(...) Miközben ettem a Merry Cheesemas-emet feltűnt, hogy átellenben ott van a Mitya valami spanjával. Közben a tüntetők elviharzottak a rádió irányába. Kérdeztem, hogy hova mennek. (Mármint a Mityáék.) Mondták, hogy a Cseppbe, mert biztos, ha vége lesz a balhénak pár helyes forradalmár leány is csak-csak betéved. Én erre mondtam, hogy az kizárt, mert például a Szimpla közelebb van a rádióhoz, de a Könyvtár az meg méginkább. Ezzel elváltunk és én mentem az Á..-ba a 7. Periféria fesztivál első napjára, de nagyon korán érkeztem, viszont lent volt a Csáp, aki beszámolt dolgokról.
Előszöris, hogy most jött az Artisjustól, mert levédetett két nagyszerű klipötletet és úgy gondolja, hogy az elsőt például a KOC-cal meg lehetne csinálni. Ő csak az ötlet miatt kéri majd a jogdíjat. Meghallgattam, de sajnos nemet kellett mondanom. A történet röviden: Van egy punk, akinek nagyon kevés a pénze. Éppen csak egy kisfröccsre alég. De az a nagy ötlete támad, hogy a saját szarából csinál kakaóscsigát és majd azt adja el. A másik klip az nem volt ennyire ordenáré. Annak az a lényege, hogy a zenekar meghirdet egy castingot egy videoklip forgatáshoz és a casting van felvéve, ezáltal a jelentkezőket se kell kifizetni. Ez viccesebb, de nem nyerte el a tetszésem. Az viszont, hogy a Csáp ezeket levédi... Ez a legcsodálatosabb dolog a világon. Fogalmam sincs, hogy hogy nyomta át őket a bürokrácián. Ezenkívül megbeszéltük, hogy április 5-én játszunk az Á...-ban, illetve, hogy rendez még egy punk-operát is, amiben számít rám a kórusban. Ezután a Csáp elment, az első zenekar pedig (ha emlékeim nem csalnak, bizonyos TDC) elkezdett beállni. A koncertjük rendkívül színvonalas volt, csak én voltam nagyon fáradt. Talán ez is lehet az oka, hogy csak arra emlékszem belőlük, hogy "mindenki veri a faszát". Aztán hazajöttem.
